"Jobb egy maroknyi pihenés, mint két maroknyi fáradságos meló"
És mennyire igaz volt ez a jövendölés ami a bibliában is megtalálható! Csak mert tegnap éjjel ½ 1 tájban egyszer csak azt érzékeltem, hogy előre hátra hintázik az ágyam, percenként 30* a francba. Még fel is jajdultam, hogy mi ez?!
Mégis földrengés volt. De csak itt a hálószobában éreztük az Apucival. Az Anyuci a konyhában volt és ott nem érzékelte. Még a kutyusok sem érzékelték, pedig ők elöbb megérzik a veszélyt, mint mi emberek. Ez volt életem első földrengése. Még sosem éltem át földrengést. Mindig csak filmekben láttam, de élőben még 1x sem volt szerencsém még átélni egy ilyet, hát most volt. Eléggé megrázó élmény volt mondanom sem kell. Még szerencse, hogy akkor nem aludtam. Ha alszom, akkor lehet, hogy a rengésre riadok föl. Heves megyében volt az epicentruma épp most mondták be a hírekben. Lehet, hogy majd a holnapi Metro újságban írnak róla. Na ezt mindenképp elmesélem Hiroko sensei-nek, úgyis rég írtam már neki. Ja és most virágzik a cseresznye. Meg persze a meggy is. Fű, ez volt életem első földrengése amit átéltem. Még sosem volt részem ilyenben. Nem is voltam rá felkészülve, hogy mégis milyen lehet, hát most már tudom. Még ma reggel is remegtem.
Nem vagyok azaz ilyedős fajta, de ez már mindenen túltesz. De ez a földrengés egy jel. Szerencsére nem történt károsodás, nem dőlt össze a házunk. Halleluja! De ezt sosem fogom elfelejteni míg itt vagyok az emberekvilágában.
Felhívom majd a mai nap folyamn a Fehérnagypapát és értesítem erről. Ő is tudni fogja, hogy ez egy jel volt az utolsó napokról.
Most már bizti, hogy közel van Armaggeddon. Eddig is közeledett, de most mégközelebb van.